Figyelem! Ez az oldal átalakítás alatt áll, tartalma hiányos vagy pontatalan lehet.

Képviselők

A Parlament a 2016/17-es tanév végén 47 képviselőből állt.

Képviselőcsoportok (Pártfrakciók)

A képviselők képviselőcsoportokat alakíthatnak. A képviselőcsoportokat a frakcióvezetők képviselik a Házbizottságban.

Jelenlegi képviselőcsoportok

  • Magnum Opus frackió

Feloszlott képviselőcsoportok

  • KK (Kammermann-kormánypárti) frackió

Vezetés és a parlamenti adminisztráció

Elnökség

A Parlamentet a DÖ többi szerve előtt a Parlament elnöke képviseli. Általában a Parlament elnöke hívja össze és vezeti a plenáris üléseket a Házbizottsággal (korábban a kormánnyal) való konzultáció után. A parlamenti elnökség a Parlament elnökéből és az általa kijelölt alelnökökből áll, akik helyettesíthetik ülésvezető elnökként. A Parlament elnöke felel az ülések előkészítéséért, amiben az adminisztráció többi tagja és a Házbizottság segíti.

Jegyzők

A Parlament jegyzői felelnek az ülések hivatalos jegyzőkönyvének és jelenléti ívének elkészüléséért. Bár lehetnek kormánypárti, ellenzéki és független jegyzők is, általában egy jegyzőkönyv és jelenléti ív készül. A jegyzőkönyv formai követelményeit a Parlament elnöke határozhatja meg. Ha a Parlament nem választ jegyzőt, a kormánynak kötelessége kijelölni egy jegyzőt, ez gyakran a Parlament elnökének javaslatára történik.

Az 53. évi DÖ Parlament jegyzői voltak (ülésenként választva/kijelölve): Kammermann Lilla (11.E - kormánypárti), Merza Gábor (10.B - kormánypárti), Őrsi Marcell (10.C - független), Stankovics Ábel (11.E - kormánypárti, majd független) Zhang Yu Ting (11.E - kormánypárti)

Házbizottság

A Házbizottság egy különleges parlamenti bizottság, amely a Parlament működésével folgalkozik és a Parlament elnökének ad tanácsokat. A Házbizottságnak tagjai a Parlament elnöke és alelnökei, a parlamenti jegyzők, a frakcióvezetők (képviselőcsoportok vezetői) és a bizottsági elnökök.

Adminisztratív segítők

Az ülések előkészítésében és vezetésében a Parlament elnökének és a Házbizottságnak adminisztratív asszisztensek nyújtanak nagy segítségét. Az adminisztratív asszisztenseket a Parlament elnöke kéri fel vagy választja ki a jelentkezők közül.

Bizottságok

Jogi és költségvetési bizottság

Az 53. évi DÖ Parlament Jogi és költségvetési bizottsága könnyen lehet, hogy a legismertebb lett az összes közül, azonban az biztos, hogy a legaktívabb volt. Az érdekvédelmi bizottságnak, jogi bizottságnak vagy egyszerűen "Eötvös Szellem"-nek is nevezett munkacsoport a Házirenddel és iskolai SzMSz-szel kapcsolatos munkájáért lett híres. Köztudott, hogy a szabad kijárást nem sikerült ezzel kapcsolatosan elérni, ám az kevésbé, hogy ezen kívül szinte minden tekintetben a Jogi bizottság Házirend verzióját fogadta el a nevelőtestület. Ezzel lényegesen naprakészebb, egyszerűbb, de mégis a hatályos jogszabályoknak megfelelő lett a Házirend és az iskolai SzMSz. A Jogi bizottság ezzel kapcsolatban több, mint 20 órát tárgyalt érdeklődő tanárokkal és szintén legalább ennyit fordítottak a tagok átlagosan a hivatalos tárgyalásokon kívül tanárokkal való beszélgetésre és bizottsági ülésekre a témában.

A Bizottság ebben az évben elkezdte a tanár-diák konfliktusokban a segítségnyújtást azoknak a tanulócsoportokban, ahol erre volt igény, ezen felül az új Házirendből egyoldalas kivonatot készített, amit tervek szerint a 2017/18-as tanév elején ki

A Jogi bizottság feladatkörébe tartozott eredetileg a DÖ költségvetés tárgyalása is, azonban ezzel kapcsolatban nem kellett megbeszéléseket tartania, mivel a kormány DÖ-vagyonnal való gazdálkodását senki sem sérelmezte. A bizottság Stankovics Ábel javaslatársa és vezetése alatt alakult meg, pár hónap után pedig az egyik kiemelkedő munkát végző tag és képviselő, Bukolyi Zoltán vette át a bizottsági elnökséget. Végzős éve miatt márciusban kezdeményezte új koordinátor/elnök választását, ekkor a bizottsági tagok szavazással Mónos Pétert, szintén a kezdetektől aktív tagot választotta meg.

Külügyi bizottság

A Külügyi bizottságot a tanév egészében Kammermann Lilla vezette, ezért a Kammermann-kormány idején nemcsak parlamenti bizottságként, hanem de facto Külügyminisztériumként is működött, majd még a Szántai-kormány alatt, az új Külügyminisztérium alakulása alatt szervezete meg az AVE Napokat sok év szünet után.

Média bizottság

A hol Média, hogy Kommunikációs bizottságnak nevezett munkacsoport az év során koordinátor/elnök irányítása alatt tanácskozott az iskolai médiával és a DÖ kommunikációjával kapcsolatos kérdésekről.

Sport bizottság

Zöld bizottság

Egyéb

Ülésezés

Az 53. évi DÖ Parlament minden ismert elődjénél gyakrabban ülésezett, összesen 10 délutáni plenáris ülés (ezek általában legalább másfél óra hosszúak) mellett egy kétnapos DÖ hétvégén összesen legalább 3-3 órán át tartott plenáris üléseket és június során tartott egy alkotmányozó gyűlést is. Ezen felül az aktívabb bizottságok akár több, mint 20 ülést, egyeztetést vagy tárgyalást is szerveztek a tanév során.

A parlamenti üléseken év elején és végén kimagasló volt a részvételi arány (minden meghirdetett plenáris ülés határozatképes volt), valamint nagyban nőtt a képviselői aktivitás. Ennek egyik oka lehet, hogy megkezdődött a korábbi év alkotmánymódosításinak gyakorlatba ültetése, amivel megerősödött a parlamentarizmus, a másik pedig a bizottságok és képviselőcsoportok rendszerének bevezetése, amely az ügyek részletes tárgyalását és az érdemleges vitát tette lehetővé. Ezekkel együtt változott fokozatosan a parlamenti vezetés szervezete is, amelyet a ülésterem berendezése is jól mutat.

Az emelvényen hagyományosan középen foglal helyet az ülésvezető elnök, közvetlen környezetében a legfontosabb tanácsadói, akik az ülés adminisztráléásában is segédkeznek.

Ahogy kormány Parlamenten belüli adminisztratív és kizárólagos vezetői szerepe lassan eltűnt, tagjai oldalra húzódtak, az emelvényen (leggyakrabban a Kémia elődadóban vagy a Díszteremben ülésezett a Parlament) a Parlament elnöke, az alelnökök és a jegyzők helyezkedtek el, akik az ülés alatt törekedtek arra, hogy egyenlően kezeljenek minden oldalt. A képviselők elhelyezkedése az ülésteremtől függően, lassan a lehető leginkább félkör vagy patkó alakzatúvá alakult a "hagyományos osztálytermi" elrendezés helyett, teret adva a vitának. A kormánypárt azóta hagyományosan az ülésvezető elnök jobb oldalán levő padsorokban foglal helyet, míg tanárok és egyéb kiemelt vendégek a bal oldalon. Az utolsó ülésekre már állandó jelleggel üzemelt a terem hátuljában becsületkasszás parlamenti büfé, ahol tea és üdítők mellett fánkot és más finomságokat is vehettek a jelenlevők.

A Parlament szokásos ülésnapja a szerda lett, a DÖ hétvégét leszámítva ekkor tartotta az összes plenáris ülését, míg a bizottságok a hét többi napján nagyszünetekben vagy délutáni órákban tartották megbeszéléseiket. Az plenáris ülések általában legalább egy héttel előre meg voltak hirdetve minden diák felé és nyilvánosságra volt hozva a tervzett napirend.

Döntéshozatal

A Parlament idén számos kérdésben hozott döntéseket. Az első ezek közül a facebookos szavazás lehetőségének megteremtéséről szólt (kivéve alkotmánymódosítás és bizalmatlansági indítvány esetén). Erre egy alkalommal került sor, ekkor a Parlament preferenciális listát alkotott az iskolai csengődallamokra (ez volt az egyetlen olyan döntés, amelynek végrehajtását az akkori kormány megtagadta, ezután azonban a Parlament nem tárgyalta tovább az ügyet, mivel erre nem érkezett javaslat). A döntések közül kiemelkedőnek szémítanak még az Eötvös Napok menetéről szóló döntések, amelyek a DÖ hétvégén születtek. Ezeket a három ideiglenes bizottság készítette elő, majd plenáris ülésen szavazott róluk a Parlament. Különböző magas rangú DÖ tisztségviselők megválasztása mellett (a Parlament elnök, a Választási Bizottság elnöke, a DÖ Alelnöke) a Parlament nevében (és felhatalmazásával) nyújtotta be a Jogi és költségvetési bizottság új Házirend és iskolai SzMSz javaslatát.

A döntéshozatal menete a következő: Üléseken bármely jelenlevő, facebook csoportban bármely képviselő javaslatot nyújthat be. A kérdésben a Parlament általános vagy részletes vita után szavazással dönt, esetlegesen határozatot alkot (az ülésen a Parlamentnek határozatképesnek kell lennie, facebookos szavazás esetén a szavazó tagok felének le kell adnia szavazatot a határidőig, vagy jeleznie kell tartózkodását). Ha van igény részletes vitára, arra a Parlament elnöke egy külön ülést hív össze, vagy kijelöl egy bizottságot a téma tárgyalására.